Élő állapot
—
Hol fúj most, és hol állnak a tornyok
A háttér a pillanatnyi szélsebesség 100 méteres magasságban — ott, ahol a magyar turbinák lapátjai forognak. A mozgó csíkok a levegő tényleges útját követik: a szélirány-mezőn sodródnak, így látszik, merről hova tart az áramlás. A körök a meglévő szélerőműparkok. Kattints rá bármelyikre.
A parkonkénti MW nem mért adat. A MAVIR-eredetű, mért országos összteljesítményt osztjuk szét a parkok között aszerint, hogy melyik helyszínen milyen erős most a szél, és mekkora ott a beépített kapacitás. Az országos összeg viszont mért.
Ahol fúj, és ahol termel
Az ország fölé fektetett rács 160 pontjából a legszelesebbek, tájegységre vetítve.
—
A következő négy nap
Mennyit adna a jelenlegi 329 MW-os flotta az előrejelzett szélből. Ez modellezett érték: minden park helyi széljárását a turbinák teljesítménygörbéjén vezetjük át, majd összeadjuk.
Mekkora szelet a szél?
—
A szél akkor fúj, amikor a nap nem süt
A napelemek a nappali órákban termelnek, a fogyasztás viszont nem akkor a legnagyobb. Az alábbi két görbe ugyanazt a 48 órát mutatja; alattuk a 2025-ös év mért napi profilja mondja meg, mikor van csúcs.
A napi ritmus csak az egyik fele. A másik az évszak: mindkét forrás a saját beépített teljesítményének hány százalékát adta ki havonta 2025-ben.
—
Milyen gyakran fúj?
A „19%-os kihasználtság” a leggyakrabban félreértett szám a szélenergiában. Nem azt jelenti, hogy az idő 19%-ában termel. Azt jelenti, hogy az év egészét nézve a névleges teljesítmény 19%-át adta ki — miközben az idő egy részében majdnem teljes gőzzel megy, más részében áll. Ez az ábra a 2025-ös év mind a 35 040 mért negyedóráját rakja csökkenő sorrendbe.
—
A befagyott tizenöt év
Ugyanaz a szél, a határ két oldalán
A Kisalföld és Burgenland ugyanabban a szélcsatornában fekszik: a Bécsi-kapun át érkező nyugati áramlás mindkettőt átfújja. Ezt meg is mértük — a két oldal hat-hat szélparkhelyszínén a 2025-ös éves átlagos szélsebesség 100 méteren 5,37 m/s a magyar, 5,56 m/s az osztrák oldalon: a különbség 3,5% a magyar értékhez viszonyítva. Ez nem magyaráz tizenötszörös termelést.
—
Mennyi lenne most, ha…
Nem modell, nem előrejelzés: a most mért termelést szorozzuk fel. Ugyanez a szél, ugyanezek a helyszínek, ugyanilyen turbinák — csak több belőlük.
A 130 méteres toronymagasság-korlát éppen ezt a fejlődést fogja vissza: a magasabb torony erősebb és egyenletesebb szelet ér el.
Miért éppen északnyugaton?
Magyarország nem szeles ország: az átlagos szélsebesség 2–6 m/s között mozog, és évente átlagosan 131 a szeles napok száma. A Kárpát-medence pont arról szól, hogy a hegykoszorú leárnyékolja a szelet.
Egy kapun viszont beáramlik. A Bécsi-kapu — az Alpok és a Kisalpok közti rés Bécs fölött — beengedi a nyugati áramlást a Kisalföldre. Ezért van a 163 magyar toronyból a túlnyomó többség Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében, és ezért áll a Dunántúl délnyugati és az Alföld déli része szinte üresen.
A második tényező a magasság. A szél a talaj fölött nyírt: minél magasabbra megy a lapát, annál erősebb és egyenletesebb a szél. Tíz méter toronymagasság-növekedés nagyjából 3–4%-kal több éves energiát hoz ugyanazon a helyen; 100-ról 130 méterre lépve ez már 9–11%. A magyar szabályozás 130 méteres plafonja ezért nem formaság — a saját teljesítménygörbénkkel és a hazai széleloszlással kiszámolva ennyit hagy az asztalon.