–
1 / 8 · A szél és a lapátok
A szél nem tolja el a lapátot, hanem körbeáramlik rajta, ahogy a repülőgép szárnyán. A lapát egyik oldalán gyorsabban fut a levegő, mint a másikon, és ez a különbség felhajtóerőt ad: ez forgatja a rotort.
A szélben sok energia van, és a sebességgel meredeken nő: kétszer erősebb szélben nyolcszor annyi energia áramlik át a rotoron (2 × 2 × 2). A lapátok ennek egy részét kiveszik, ezért mögöttük lassabb a szél.
2 / 8 · Agy és főtengely
A három, egyenként 44 m hosszú és kb. 7 tonnás lapátot az agy fogja össze. Benne van a lapátállító szerkezet: ez a lapátokat a hossztengelyük körül elfordítja.
Az agy a főtengelyt forgatja, ez viszi hátra a forgást a gondolába.A direkt hajtású gépnek nincs forgó főtengelye: az agy egy álló tengelycsonkon forog, és közvetlenül a generátort viszi magával.
A rotor percenként csak kb. 15-öt fordul, de a 90 méteres körön a lapát hegye így is kb. 70 m/s-mal, nagyjából 250 km/h-val jár.
3 / 8 · Hajtómű vagy direkt hajtás
A generátornak gyors forgás kell, a rotor viszont lassú. Erre két megoldás van, és itthon mindkettő forog.
Hajtóműves gép: a hajtómű a lassú forgást kb. százszorosára gyorsítja, percenként kb. 15 fordulatból kb. 1680 lesz, és ez egy kis, gyors generátort hajt. A magyar flotta teljesítményben kb. 95%-a ilyen.
Direkt hajtású gép: nincs hajtómű. Egy nagy átmérőjű gyűrűgenerátor forog lassan, a rotorral együtt, a 2 MW körüli gépeknél percenként legfeljebb kb. 20-at; a mérete miatt így is elég áramot ad. Itthon kb. 17 ilyen torony áll, mind Enercon.
4 / 8 · Generátor
A generátorban mágneses tér forog tekercsek mellett, és a tekercsekben váltakozó áram indul. Ugyanígy működik a kerékpár dinamója is, csak ez megawattos méretben.
A hajtóműves gép generátora 690 V-os áramot ad (a konnektor 230 V-jának háromszorosát). Egy kis konverter úgy vezérli, hogy a rotor változó fordulata mellett is pontosan 50 Hz-es, a hálózattal egy ütemben járó áram jöjjön ki belőle.A direkt hajtású gép gyűrűgenerátora lassan forog, és az áramának üteme a széllel együtt változik, ezért így még nem mehet a hálózatba – ezt a következő lépés rendezi.
5 / 8 · Konverter és transzformátor
A hajtóműves gépnél az áram nagy része a generátorból egyenesen a transzformátorba megy, a konverteren csak kb. a tizede halad át. Mindkettő a gondolában ül.A direkt hajtású gépnél minden áram átmegy a konverteren: ez a széllel változó áramból pontosan 50 Hz-eset csinál. A konverter és a transzformátor itt a torony aljában áll.
A transzformátor 20 000 V-ra emeli a feszültséget. Ugyanannyi teljesítmény így sokkal kisebb árammal megy tovább, és a kábelben sokkal kevesebb vész el.
6 / 8 · Irányítás
A gondola tetején szélmérők figyelik a szél irányát és erejét. Ha a szél elfordul, 4–6 villanymotor utánafordítja a gondolát, másodpercenként fél foknál is lassabban. A gép a lapátok szögét is állítja: erős szélben kevesebbet fognak.
Kb. 3–4 m/s-os szélnél indul, és 12 m/s körül adja a teljes 2 MW-ot. Viharban, 21–25 m/s fölött a lapátokat élükkel a szélbe fordítja, és megáll.A direkt hajtású (Enercon) gép viharban nem áll le egyszerre: 25 m/s fölött fokozatosan lassít, és csak 28 és 34 m/s között áll meg.
7 / 8 · A hálózatig
Az áram kábelen jut le a toronyban, majd a földben a park alállomásáig, ahová a park összes gépe befut. Ott egy újabb transzformátor 120 kV-ra emeli, és a távvezeték a nagyfeszültségű hálózatba viszi – onnan jut el a konnektorokig.
8 / 8 · Mekkora?
A magyar szélerőművek zöme 2006 és 2011 között épült: 2 MW-os gépek 100 m-es tornyon, 90 m-es rotorral.
Banán 2026-ban négy 7,2 MW-os gép kapott jogerős építési engedélyt: 170 m-es rotor, 215 m összmagasság, a torony kb. 130 m. A rotorjuk 3,6-szor akkora területet súrol – nagyjából három focipályányit egy helyett –, és a teljesítményük is 3,6-szor akkora.
A háttér a pillanatnyi szélsebesség 100 méteres magasságban – ott, ahol a magyar turbinák lapátjai forognak. A mozgó csíkok a levegő tényleges útját követik: a szélmezőn sodródnak, így látszik, merről hova tart az áramlás. A körök a meglévő szélerőműparkok. Kattints rá bármelyikre – vagy a térkép bármely más pontjára: megmutatjuk, mit adna ott most egy mai turbina.
A parkonkénti MW nem mért adat. A MAVIR-eredetű, mért országos összteljesítményt osztjuk szét a parkok között aszerint, hogy melyik helyszínen milyen erős most a szél, és mekkora ott a beépített kapacitás. Az országos összeg viszont mért.
Az ország fölé fektetett rács 160 pontjából a legszelesebbek, tájegységre vetítve.
–
Balra a mért múlt, jobbra az előrejelzés, köztük a „most” vonal. A teli vonal mért adat, a szaggatott modell. A szélnél ez a parkok előrejelzett szele, a beépített teljesítménnyel súlyozva és a 2025-ben mért flottagörbén átvezetve – nem a gyári teljesítménygörbén, mert az rendszeresen többet ígér, mint amennyit a flotta ad. A napnál a MAVIR másnapi előrejelzése. A szaggatott vonal a múltba is visszanyúlik: így látszik, mennyire talált.
Minden pont 2025 egy órája: a parkoknál fújó átlagos szél 100 méteren, és a flotta mért termelése abban az órában. A vonal a mért átlag – ebből számol a fenti előrejelzés is. A szaggatott vonal az, amit a gyári teljesítménygörbe ígérne, ha minden parknál ugyanennyi fújna.
–
A napelemek a nappali órákban termelnek, a fogyasztás viszont nem akkor a legnagyobb. A napi ritmust tegnaptól holnap éjfélig a fenti előrejelzés-ábra mutatja; lejjebb, a „Miért számít” dobozban a 2025-ös év mért napi profilja mondja meg, mikor van csúcs.
A napi ritmus csak az egyik fele. A másik az évszak: mindkét forrás a saját beépített teljesítményének hány százalékát adta ki havonta 2025-ben.
–
A „19%-os kihasználtság” a leggyakrabban félreértett szám a szélenergiában. Nem azt jelenti, hogy az idő 19%-ában termel. Azt jelenti, hogy az év egészét nézve a névleges teljesítmény 19%-át adta ki – miközben az idő egy részében majdnem teljes gőzzel megy, más részében áll. Ez az ábra a 2025-ös év mind a 35 040 mért negyedóráját rakja csökkenő sorrendbe.
–
A Kisalföld és Burgenland ugyanabban a szélcsatornában fekszik: a Bécsi-kapun át érkező nyugati áramlás mindkettőt átfújja. Ezt meg is mértük – a két oldal hat-hat szélparkhelyszínén a 2025-ös éves átlagos szélsebesség 100 méteren 5,37 m/s a magyar, 5,56 m/s az osztrák oldalon: a különbség 3,5% a magyar értékhez viszonyítva. Ez nem magyaráz tizenötszörös termelést.
–
Minden ország a saját legfrissebb mért értéke szerint. A források eltérő késéssel közölnek, ezért a kártyák ideje is eltér. Ukrajnára az energy-charts nem közöl adatot.
A kihasználtság az év eleji és év végi beépített teljesítmény átlagával számol (Szerbia flottája 2025-ben 0,74-ről 1,11 GW-ra nőtt); 10 MW alatt nem közöljük.
–
Nem modell, nem előrejelzés: a most mért termelést szorozzuk fel. Ugyanez a szél, ugyanezek a helyszínek, ugyanilyen turbinák – csak több belőlük.
A magasabb torony erősebb és egyenletesebb szelet ér el. A toronymagasság felső határa 2026. július 31-én 130-ról 199 méterre emelkedett, így ez a korlát már nem tartja vissza az ilyen gépeket – a mai magyar flotta viszont 100 méteren dolgozik.
Magyarország nem szeles ország: az átlagos szélsebesség 2 és 6 m/s között mozog, és évente átlagosan 131 a szeles napok száma. A Kárpát-medence pont arról szól, hogy a hegykoszorú leárnyékolja a szelet.
Egy kapun viszont beáramlik. A Bécsi-kapu – az Alpok és a Kis-Kárpátok közti rés Bécstől keletre – beengedi a nyugati áramlást a Kisalföldre. Ezért van a 163 magyar toronyból a túlnyomó többség Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében, és ezért áll a Dunántúl délnyugati és az Alföld déli része szinte üresen.
A második tényező a magasság. A szél a talaj fölött nyírt: minél magasabbra megy a lapát, annál erősebb és egyenletesebb a szél. 2025 minden óráját a parkok modellezett szelével, logaritmikus szélprofillal és a mai flotta teljesítménygörbéjével végigszámolva ugyanaz a gép 130 méteren 8,7%-kal, 199 méteren 22%-kal több energiát adott volna, mint 100 méteren. 2023 decemberében a törvény 130 méterben maximálta a tornyot; 2026. július 31. óta 199 méteres torony is építhető – a magyar flotta azonban még ma is 100 méteren dolgozik. Plafon azért van, mert a törvény minden magasépítményt 130 méterben korlátoz, és a szélerőmű tornya ez alól csak 199 méterig kapott kivételt; a magasabb torony méterenként egyre kevesebb többletet hoz, az ára viszont nő, és a katonai radarok 40, a katonai repülőterek 15 km-es körzetén kívül is igazolni kell, hogy nem zavarja a honvédelmet.